Nadine Gordimer: Az őrző
Az őrző
Nadine Gordimer
Metropolis Media
Group
2011
Nadine Gordimer (Springs, Dél-afrikai Unió, 1923. november 20. - Johannesburg, 2014. július 13.) Nobel-díjas
dél-afrikai írónő és politikai aktivista. Az irodalmi Nobel-díjat 1991-ben vehette át "teljes életművéért,
több mint három évtizedes írói munkásságért, briliáns stílusú elbeszéléseiért,
melyeknek központi témája a faji kérdés a dél-afrikai társadalomban". Az apartheid rendszer idején
aktívan részt vett az ellenállásban, tagja volt az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Nadine_Gordimer)
Nadine Gordimernek igen gazdag az életműve. Számos regénye és novellája
magyarul is megjelent, ezek egyike "Az Őrző". Már a címe is zavarba ejtett, mert
a regény elolvasta után sem egészen értettem, hogy mit és ki őriz. Az eredeti
címe The Conservationist, ami magyarul
fordítható fenntartónak és természetvédőnek is, de nem a mai természetvédő
fogalmi társítással, talán jobban megfelelt volna címnek, valaki, aki megőrzi a természetet az eredeti állapotában.
És a regény főhőse Mehring valóban mindent elkövet, hogy a háromszáz hektáros
birtokot helyreállítsa, rendbe tegye, fenntartsa és megőrizze a természeti
környezet eredeti szépségét. Tehát az Őrző valóban a főhős. Eredetileg szerelmi
fészeknek és befektetésnek szánta, de szeretője hallani sem akar róla, hogy
akár egy éjszakát is a farmon töltsön. Később ez már egyre kevésbé zavarja
Mehringet. Gyönyörködik a környezetben, aggódik a vadon élő madarakért,
kétségbe esik, amikor a nádas leég. Valóban megszereti a birtokot, és igyekszik
jó gazdája lenni. Hogy miről is szól a regény, nehéz elmondani. Szinte semmiről. Az egész könyv egy monológ,
ami a főhős fejében zajlik, sajnos sokszor nem tudni ebben a monológban, a
fejében játszódó párbeszédben ki beszél kivel. A megértést az sem könnyíti meg,
hogy az idősíkok is összecsúsznak. Egyik mondat most van, a másikról később
kiderül, hogy egy korábbi történet felidézése csupán. Én azt vettem le a
regényből, hogy hiába próbál a fehér ember beilleszkedni a fekete társadalomba,
az elnyomott afrikai világba, ez nem sikerülhet. A fehérek Dél-Afrikában mindig
idegenek lesznek és csak idő kérdése mikor zavarják el őket a bennszülöttek, a
föld igazi gazdái. A regény lezárás pedig tipikusan olyan, hogy az író egyszer
csak ráun saját történetére, kifogy a mondanivalóból és gyorsan összecsapja a
végét. Az utolsó epizód ugyan is a legkevésbé indokolja, hogy Mehring a Farmer
miért hagy mindent hátra és menekül el még az országból is. A könyv ívét az adja meg, hogy az első
oldalakon a főhős nem a nevén szerepel, hanem csak a Farmer, majd az utolsó
oldalon ismét csak a Farmer utazik el és hagy hátra mindent.
Csak közepesre tudom értékelni, nekem nem különösen tetszett a regény.
dr.Béza Dániel
Budapest, 2020-01-26